Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztővita:Prisz/Archívum1

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Prisz 18 évvel ezelőtt a(z) Részecskefizika... témában

Üdv a Magyar Wikipédiában! Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket. Ha bármi kérdésed lenne amire nem találsz választ, akkor a portán, a Kocsmafalon érdeklődhetsz vagy kérdezz nyugodtan a vitalapomon. Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a Felhasználói lapodon. A vitalapokon így írhatod alá hozzászólásaidat: ~~~~ (négy hullám). Ez be fogja helyettesíteni az aktuális dátumot és a nevedet. Sok sikert és jó szerkesztést! -- nyenyec  2006. január 17., 21:28 (CET)Válasz

Copy & paste[szerkesztés]

Szia! Mint a szerkesztőablak alján is olvasható:

A weblapokról bemásolt anyagok a leggyakrabban nem szabadon terjeszthetőek! Ezeket a legtöbb esetben törölnünk kell, ha nem mellékeled a szerző engedélyét!
ENGEDÉLY NÉLKÜL NE KÜLDJ BE JOGVÉDETT ANYAGOKAT!

Ez azt jelenti, hogy hacsak az eredeti szerző nem járult hozzá a GFDL licenc alatti publikáláshoz, vagy a szerzői védelem ideje nem járt le, akkor nem másolható fel a szöveg a Wikipédiába.

-- nyenyec  2006. január 17., 21:58 (CET)Válasz

Horn Gyula saját hivatalos honlapjáról a kiegészítő tényeket szerkesztve, nem kopipasztával vettem át. A törlést egyértelműen politikai manipulációnak tekintem. Prisz 2006. január 17., 22:20 (CET)Válasz


Tied Eredeti

1954-ben belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. 1954-tõl öt éven át a Pénzügyminisztérium forgalmiadó- fõosztályán dolgozott referensként. 1956. október vége, november eleje között nemzetõr. Belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, 1956 decemberétõl a karhatalmi õrszolgálatnál volt állományban. 1957 júniusban leszerelt...

1954-ben belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. 1954-tõl öt éven át a Pénzügyminisztérium forgalmiadó- fõosztályán dolgozott referensként. 1956. október vége, november eleje között nemzetõr. Belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, 1956 decemberétõl a központi bizottság felkérésére a karhatalmi õrszolgálatnál volt állományban. 1957. júniusban leszerelt...

A tényeknek nem része a hullámos ékezet, annyira híven azért nem kell ragaszkodni az eredeti anyaghoz, sőt. :)

Azt tanácsolom szerkeszd át jobban, fogalmazd meg a saját szavaiddal, ez így kissé plágium-szagú.

Ez egy gyakori hiba, amit sok új szerkesztőnk elkövet. Nem kell ezen megsértődni, pláne nem összeesküvés-elméleteket gyártani.

nyenyec  2006. január 17., 22:39 (CET)Válasz

Átfogalmaztam, remélem, hogy így megfelel. :p prisz 2006. január 17., 23:00 (CET)Válasz

Részecskefizika...[szerkesztés]

Köszönöm közreműködéseidet a részecskefizika és a kvantumtérelmélet területén. Érdemes a szócikkeket valamely létező más nyelvű szócikkeket megnézni, az segíthet, hogy lexikonszerű legyen, és ne maradjon ki fontos dolog. Esetleg jó ábrák lehetnek bennük (sajnos sokszor idegen nyelvű felirattal). Általában az angol szószátyárabb mint pl. a német, ami nem feltétlenül cél. Célszerű a gazdaságosságra törekedni, hogy ami más szócikkben benne van, azt nem kell bőven kifejteni.

Szerintem a mélyen lévő laboratóriumok nem csak a Napból jövő részecskéket szűrik, hanem a kozmikus sugárzásból jövőt is. Szerinted az utóbbi nem összemérhető ez előbbivel?

  • Nem tudod, miért ragaszkodnak magyarban is a nagy kezdőbetűkhöz, miért nem standard modell?
  • Nem tudtam biztosan, hogy kötőjelesek-e: kvantum-színdinamika, kvantum-elektrodinamika, szerintem a helyesírés szerint mér kötőjelezni kellene.

Válaszokat ide várom, ráraktalak a figyelőlistámra.

A "kvantumelektrodinamikát" és "kvantumszíndinamikát" (a "kvantumkromodinamika" kifejezés is gyakori!) eddig még soha nem láttam (csak itt :) ) kötőjellel írni. De nézzed csak meg pl. a "Landau"-t (hehe, nekem is megvan státuszszimbólumként az összes kötet, mint a legtöbb fizikusnak :p ) vagy Feynmann magyarul kiadott könyveit... prisz 2006. január 19., 16:03 (CET)Válasz

Ugye tudsz a Wikipédia:Fizika portál és a még nem túl aktív Wikipédia:Természettudományi műhely létezéséről?

Szívesen látnék rólad pár dolgot a felhasználói lapodon. -- Üdvözlettel: Árpi (Harp) 2006. január 18., 11:33 (CET)Válasz

Igen, majd meg akartam nézni a hasonló angol, német és francia lapokat is, de fordítani nincs kedvem. :)

Az nem baj.

Nem, igazad van , bocsánat, a kozmikus sugárzást is szűri. :( Én elsősorban a kaszkádsugárzásra gondoltam, amit a kozmikus sugárzás a légkörrel ütközve vált ki, ill. arra, hogy a kozmikus sugárzás azon része, amit a nagyon nagy energiájú gamma-kitörések ("gamaburst"-ok, neutroncsillagokból, kvazárokból) jelent, a bányák se jelentenek védelmet. Az a baj, hogy a "kozmikus sugárzás" kifejezést túl pongyolán használják, hol gyakorlatilag mindent beleértenek, hol meg csak a nagy energiájú töltött részecskéket.

A kozmikus sugárzás cikket valamikor lefordítottam, most nézem, hogy abban benne vannak a napból származóak. Amúgy én is a légkörben keletkező másodlagosra gondoltam, úgy tudom annak többsége nem a Napból származik, bár ezt nem tudom honnan veszem. Legalábbis vannnak nagyon energikus neutronok, amik nem.

"Nem tudod, miért ragaszkodnak magyarban is a nagy kezdőbetűkhöz, miért nem standard modell?" Tudom: hülye anglomániábol, sznobizmusból. :) (Én is bebűnöztem volna? Meaklumpa, mindjárt megnézem és kijavitom, ha igen.)

Már nem emlékszem, de mostmár nincs tőled nagybetűs link. (Mi hivatkozik erre gommbal (baloldalt) hamar megvannak.)Témavezetőm is csak ennyit tudott mondani, de a Fizikai Szemlés cikkben kijavította nagybetűsre.

Nem kötőjelesen írják, magyarul sem, ez biztos.

Még nem néztem ezeket, majd körülnézek, abszolút zöldfülű enciklopédista vagyok. :) (Hol van Hari Seldon? ;) )

Bocs, őt elfelejtettem. Asimovban én vagyok zöldfülü  :-)

-- Üdv, prisz 2006. január 18., 15:27 (CET)Válasz

Üdvözlet![szerkesztés]

Üdvözlünk látogató a Wikipédiában, a szabad enciklopédiában! Nem kell bejelentkezned, hogy olvasd és szerkeszd a Wikikönyvek lapjait, de a belépés gyors, nem igényel személyes információkat és számos előnnyel jár:

  1. Saját felhasználónév használata
  2. A bejelentkezésedkor megadott e-mail címed titkos marad, miközben megkönnyíti, a szerkesztők közötti magánjellegű levelezést,
  3. Saját felhasználói lap létrehozása,
  4. Saját vitalap, mely lehetővé teszi számodra, hogy kommunikálhassanak veled anélkül, hogy közzétennéd e-mail címedet,
  5. Lehetőség, hogy a felhasználói-, vagy vitalapod alatt, akár több munkalapot is létrehozz, amelyekben zavartalanul dolgozhatsz,
  6. A Beálítás menüpontban testre szabhasd a Wikikönyvek felületétet, aláírásodat, és még több más beállítást is megváltoztathatsz (skin),
  7. Az összes szerkesztésed megtekintése a "Közreműködéseim" opcióval,
  8. Saját Figyelőlista, mellyel szűrheted a számodra fontosabb lapokat,
  9. A lapok átnevezésének, az átírányításnak a joga,
  10. A képesség, hogy saját igényeid szerint alakítsd felhasználói lapod kinézetét, amelybe mások nem szólhatnak, írhatnak bele,
  11. A lehetőség, hogy adminisztrátorrá válhass,
  12. A jog, hogy hallasd a hangodat formális vitákban és a különböző szavazásokon

Ha eldöntötted, hogy belépsz: Klikkelj ide, hogy bejelentkezz. - Üdv. » KeFe «

Egybeírás[szerkesztés]

A Helyesírási szabályzat 138. pont szerint a kvantumelektrodinamika nem lehetne egyben mert összetett és hatnál több szótagú, a kvantumszíndinamika sem, a kvantummechanika igen. Vagy a magyarban nem számítanak öszetettnek? Ugye ha jelzőből van az eleje (kvantum(os)) akkor is összetétel, tehát szerintem külön kellene írni. -- Árpi (Harp) 2006. január 19., 15:47 (CET)Válasz

Google keresés eredménye: